A polgármester /Bürgermeister/ a városi önkormányzat német típusú tisztviselője, a feudális kori Magyarországon igen bizonytalan körvonalakkal. A polgármesteri állás első jeleit Sopronban /XIV. század/ és Pozsonyban a /XV. század közepe/ találjuk meg. Kezdetben kisebb hatáskörrel a városi pénztár és számadások ellenőrzésében vett részt. Nagyobb jelentőségre - valószínűleg bécsi hatásra - csak Sopronban emelkedett, ahol a XIV. század végén már a város élére került, megelőzve rangban a bírót is. Budán a török kiűzését követően került hasonló helyzetbe a polgármester. Pozsony példáját szintén a XVII. század vége felé követték a környező kisebb városok, amennyiben gazdasági ügyek intézésére megszervezték a polgármesteri állást.

A polgári korszakban alapvetően megváltozott a polgármesteri hivatal szerepköre. Az 1870. évi 42. tc. a városok első tisztviselőjének a polgármestereket tette meg. A polgármester elnöklete mellett működött a városi tanács, mely a közigazgatási és kisebb gazdasági ügyeket intézte. - Az 1929. évi 30. tc. megszüntette a városi tanácsokat. Ügykörüket a polgármesteri hivatal vette át. Törvényhatósági jogú városokban tisztsége - ügyköreit tekintve - a vármegyei alispánéval lett azonos.
Győrben a polgármestert, mint a város első számú hivatalnokát nagy becsben tartották. A jelesebb polgármesterek arcképét a város közgyűlésének határozata alapján a díszterem számára megfestették, haláluk után a város költségén díszes síremléket kaptak és külön az e célra rendszeresített díszsírhelyen nyertek elhelyezést, rendszerint utcát is neveztek el róluk (pl. Zechmeister Károly, Wennes Jenő, Farkas Mátyás, Szauter Ferenc).
A győri polgármesterek között voltak akik maguk vittek végbe jelentős dolgokat, de voltak szürke eminenciások is, akik a háttérből irányították az eseményeket. Volt olyan polgármester, aki a csapatmunkára esküdött és volt bábpolgármester is, akit irányítottak.
A jegyzék is csak a legminimálisabb adatokat tartalmazza. Talán célszerű felsorolni, hogy mi az amit nem tartalmaz. Nem szerepel: a vallás, a pályakép, a hivatali előmenetel, az elvégzett iskolák, a származás, a családi állapot stb. A hiányok felsorolásával már magunk is megmutattuk, hogy mi az amit pótolni kellene, de az is nyilvánvaló, hogy ennek elkészítése temérdek munkát és fáradságot kíván.
Felvetődik a kérdés, miért 1950 a záróév és mért nem folytatjuk a tanácsrendszer alatt, ahol a polgármesterek helyett tanácselnököket találunk. Egyrészt azért, mert nem tartjuk azonosnak a két funkciót - a pártállami tanácselnök sokkal alárendeltebb, kötöttebb funkció. Ez a szerep persze nem jelentéktelen, de a hatalom a párté volt. A két funkció ugyanúgy nem keverhető össze, mint ahogy a tanácsi rendszer sem azonos az önkormányzati rendszerrel.
A másik érvünk, hogy a tanácsi rendszer bürokratikus szempontból különösen kezdetben sokkal primitívebb rendszer volt a korábbinál. A VB jegyzőkönyvekhez már nem készültek sem személy-, sem tárgymutatók, az iratoknak nem volt nagy becsülete, ami az iratokon sajnos meg is látszik, így ennek a korszaknak a kutatása összehasonlíthatatlanul munkaigényesebb.
A. Anyakönyvi adatok
Kezdem a látszólag legkönnyebbel, a születéssel és a halállal. Itt természetesen felhasználtam a már megjelent szakirodalmakat, a város polgármesteri hivatalának idevonatkozó iratait, valamint az illetőségi kartonokat. A szakirodalmak adatait nem vettem kész ténynek, mindig utána néztem az anyakönyvekben is. Különösen a szocialista korszakban keletkezett munkák adatai bizonyultak tévesnek. A Győr-Sopron megyei Forradalmi Harcosainak Életrajz-Gyűjteménye, melyet az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága adott ki 1975-ben, valóságos tárháza a tárgyi tévedéseknek. Például Gőcze Gézára vonatkozó adatokban számos tévedés van. A mű csak helyettes polgármesterként mutatja be őt, holott két hónapig a városnak megbízott polgármestere volt és csak utána lett helyettes polgármester. Ugyancsak téves halálának közölt időpontja: a becses mű szerint "1972. novemberében halt meg", valójában 1968. december 27-én. Mindezt csak azért kívántam megjegyezni, hogy elejét vegyem annak, hogy az általam leírt adatokat ilyen és ehhez hasonló "szakművek" alapján megcáfolják.
A kiegyezés előtti polgármesterek esetében nem közöltem a születési és halálozási adatokat. Ahogyan haladunk vissza az időben, úgy egyre nehezebb pontosan tisztázni az anyakönyvi adatokat. Ismerve e korai időszak kutatásainak nehézségeit, biztosan állíthatom, hogy hasonlóan pontos jegyzéket összeállítására nincs remény. A város iratainak áttanulmányozása, valamint az egyházi anyakönyvek átnézése még sok új adatot hozhat, de az alapos kutatómunka sem hozhat teljeskörü listát.
Späth Gyula esetében nem ismert halálának időpontja, ő a II. világháborút követően hivatalosan külföldre távozott. Németországban az amerikai megszállási övezetben teljesített szolgálatot.
Feladata volt, hogy a magyarországi kórházi javakra felügyeljen. Utolsó adatunk róla 1948-ból származik, amikor is már súlyos beteg volt, így valószínűleg a 40-es évek végén, vagy az 50-es évek elején hunyt el.
Ugyancsak nem rendelkezem dr. Karsay Árpád születési és halálozási adataival. Dr. Karsay a Győri Nemzeti Hírlap 1944. december 3-i száma szerint, állítólag győri családból származott, ide mint szombathelyi rendőrfogalmazó nyert polgármesteri kinevezést. Az életrajzi és hivatali előéletére vonatkozó adatokat 1945. júliusában az egyik városi tanácsos magával vitte. A Szombathelyi Megyei Levéltárban is kutattam utána, de csak annyit sikerült megtudni róla, hogy Szombathelyre 1943-ban került Újvidékről és korábban hosszabb ideig szolgált délvidéken. A győri illetőségi kartonokon ugyan szerepeltek Karsay nevezetűek, de Karsay Árpádra nem sikerült rábukkanni. Utánajártam a Győri Nemzeti Hírlap feltételezésének városunk anyakönyvi hivatalában, ahol kitűnő személynévmutatók vannak, de mégsem sikerült ráakadni. Így azt kell feltételezni, hogy Karsay nem Győrött született. Dr. Karsay 1945. március 28-án nyugatra távozott, később kérelmezte hazatelepülését, de Udvaros István polgármester ezt megtagadta, így valószínűleg idegenben halt meg.
B. A polgármesterek működés ideje
A másik - egyben lényegesen nehezebb feladat - , hogy ki mikortól meddig volt Győr város polgármestere. Itt a megválasztás és a beiktatás napját tekintem az irányadónak. Ez rendszerint egybeesett a korábbi polgármester nyugállományba helyezésével, akadtak azonban eltérések is. Különbséget kell tenni a megválasztott és a kinevezett polgármesterek között. A kinevezett polgármesterek rendszerváltozáskor kerültek hatalomra és csak rendkívül rövid ideig voltak polgármesterek (kivételt képeznek a Bach-korszak kinevezett polgármesterei). A kinevezettek esetén a hivatal elfoglalásától számítom a kezdő napot. A végpontnak rendszerint a polgármester nyugállományba helyezésének időpontját tettem meg. Miután a kiegyezés után itt is vannak eltérések ezeket személyenként részletezem.
A közgyűlés választotta meg a polgármestert egyszerű szótöbbséggel. A jegyzék nem tartalmazza azoknak a választásoknak az időpontját, amikor is a korábbi polgármestert lényegében újjáválasztották. Az adott időszak leteltével periodikusan mindig sor került a választásra.
A kiegyezést követően általános gyakorlat, hogy a polgármester-választás mellett a többi tisztségviselőt is megválasztották. Itt is az egyszerű szótöbbség döntötte el az eredményt. Az új tisztségviselők a polgármester kezébe tették le esküjüket. A választás alkalmat teremtett arra, hogy a győztes polgármester megválogassa azokat a személyeket, akikkel a következő terminusig együtt kíván működni.
A legelső polgármester megválasztása idején a város élén a főbíró állt. Jogilag 1870-ig ez volt a helyzet. Az 1780. január 20-án kelt legfelsőbb parancs rendszeresíti a polgármesteri állást olyképpen, hogy a tanácsosok közül választandó, fizetése a tanácsosi 300 forintnál 200-al több kell legyen. Győr első polgármesterét 1787. szeptember 1-én választották meg Dorffner Jakab főjegyző személyében.
A szabadságharc leverése után a kinevezett polgármesterek szerepe jelentősen megnőtt. Miután a főbíró és a polgármester választás több esetben is egybeesett, gyakran előfordult, hogy a korábbi polgármester lett az új főbíró. A város főbírójának és polgármesterének volt közös esküje erre az alkalomra.
A korai polgármesterek közül komoly tekintélyre Czeh János tett szert, aki mint főbíró is maradandót alkotott. Ugyancsak ki kell emelnem Korbonits Istvánt, aki a szabadságharc alatt, majd a Bach-rendszer bukását követően is újból megválasztottak.
Kozma Imrét 1867. május 20-i városi közgyűlésen választották meg polgármesternek. Ő Kossuth és 48 eszméinek következetes és megalkuvást nem ismerő őszinte híve volt. Az 1872. április 2-i közgyűlésen azonban Nagy Pállal szemben alulmaradt, de továbbra is megmaradt a város alkalmazásában, mint városi tanácsos. Az őt követő Nagy Pált 1884. október 13-i közgyűlésen nyugdíjazták. Polgármesterségének utolsó félévét betegen odahaza töltötte, a polgármesteri teendőket ideiglenes jelleggel megbízás alapján Lacza Ferenc látta el.
Lacza Ferencet a főispán 1884. október 13-án nevezte ki polgármesternek, ezért ettől számítjuk polgármesterségét. Egyébként őt az 1884. november 27-i közgyűlésen választották meg polgármesternek. Lacza Ferenc egy rendkívül súlyos sikkasztási ügybe keveredett, így az ő polgármesterségének végét a m. kir. belügyminiszter által kiállított - a felfüggesztés időpontját tartalmazó - határozatától számítjuk. Utódját Zechmeister Károlyt az 1888. március 12-i közgyűlésen választották meg.
A mai napig a város legnagyobb polgármesterének tartott Zechmeister Károly hivatalba lépését korszakhatárnak számíthatjuk, hiszen polgármestersége alatt Győr az országban párját ritkító fejlodésen ment keresztül. 1906. december 31-i hatállyal került nyugállományba. Hivatalának utolsó hónapjait betegen töltötte, így őt az 1906. december 13-án megválasztott Wennes Jenő helyettesítette hivatalában.
Wennes méltó utódjának mutatkozott Zechmeister Károlynak. Sajnos 49 éves korában járványos gerincvelő gyulladás és agyhártyalobban, mint Győr város polgármestere hunyt el. Így halálának időpontja természetesen megegyezik polgármesterségének végpontjával.
Utódját Farkas Mátyást az 1915. június 28-i közgyűlésen választották meg. Farkast 1919. április 22-én a Tanácsköztársaság alatt lemondatták, majd később internálták is. A proletárdiktatúra bukását követően 1919. augusztus 6-án foglalta el ismét hivatalát.
1928. szeptember 30-i időponttal helyezték nyugállományba. Hivataláról sajátkezűleg, önként mondott le, hogy helyét átadja egy nálánál fiatalabb, ambiciózusabb személynek.
Az őt követő Szauter Ferenc, majd Späth Gyula és végül Koller Jenő esetében a kezdőpont mindig az a nap, amikor a közgyűlés őket megválasztotta, a végpont pedig a nyugállományba helyezésük időpontja. Egyedül Koller Jenő nyugállományba helyezése a problematikus eset. Őt az 1944. október 15-i nyilas államcsíny után, az újonnan kinevezett Magyarffy Gyula nyilas főispán szinte azonnal elmozdította állásából. Koller Jenő elegendő szolgálati idő birtokában kérelmezte nyugdíjazását, amit meg is kapott. Így formailag 1944. december 2-án került nyugállományba. Az új polgármester beiktatásakor még látványosan el is búcsúztatták.
Az újonnan kinevezetett nyilas polgármester Karsay Árpád 1944. december 2-án foglalta el hivatalát, de Vajna Gábor nyilas belügyminiszter, csak 1945. február 18-án nevezte ki hivatalosan Karsayt. Polgármesterségének megszűntét március 28-ára tesszük. A város közgyűlési és kisgyűlési jegyzőkönyvében is szerepel a következő mondat: "Az orosz hadsereg 1945. évi márczius hó 28-án Győr városát megszállta, és dr. Karsay Árpád polgármester elmenekült."
A polgármesteri teendők ellátásával 1945. április l-én újonnan megbízott dr. Velsz Aladár mindössze két hónapig töltötte be ezt az állást.
1945. június 1-én Udvaros Istvánt a Szociáldemokrata Párt kiemelkedő győri vezetőjét választották meg polgármesternek. Ő már a 30-as években tagja volt a helyi képviselő-testületnek, egyben ő az utolsó demokratikusan megválasztott jelentős polgármesterünk. Hivatali működésének a "fordulat éve", a küszöbön álló újabb rendszerváltozás vetett véget. 1948. február 23-án lemondatták, új polgármestert nem választottak. Teendőit a korábbi helyettes polgármester látta el, aki kisgazdapárti lévén 1948. októberében szintén lemondásra kényszerült.
Az 1948. október 29-i közgyűlés nevezte ki polgármesternek Gőcze Gézát, aki szakmájára nézve kőműves volt. Maga a kinevezés ténye is bizonyítja, hogy csak átmeneti figurának szánták, december 22-én leváltották és helyettes polgármestert csináltak belőle.
Utódja az ugyanekkor megválasztott Markó Gyula lett. A volt Cardo-gyári asztalos, megválasztásának időpontjában a Gráb-gyár MKP párttitkára volt. A tanácsrendszer bevezetéséig ő volt Győr polgármestere

Győr polgármesterei

1787-1950