Sáry István Gyõr és a vasutak

Sáry István: A gyõri városháza

Kõrös Erzsébet: Gyõr külterületi földrajzi nevei

Molnár András: Deák Ferenc a Gyõri Királyi Akadémián (1817-1821)

Tomka Péter
Győr a régészeti ásatások tükrében
a kezdetektől a középkorig

A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos,
oktatási és kulturális életében

A szerzetesrendek elhelyezkedésével kapcsolatban szokták emlegetni a következő hexametert: Bernardus valles, Benedictus montes amabat, Oppida Franciscus, celebres Ignatius urbes, azaz: Bernát, a ciszterciek megalapítója a völgyeket, Benedek a hegyeket szerette, a városokat, mezővárosokat Franciscus, tehát elsősorban a kolduló szerzetesrendek, a nagyvárosokhoz pedig a Szent Ignác és a jezsuiták fűződnek.

Gecsényi Lajos: Vázlat Gyôr XVI-XVII. századi történetérôl

A középkori Magyarországon azokat a településeket tekintették városoknak, melyek királyi városi joggal bírtak. A várossá fejlődés csíráit a püspöki és királyi vármegyei elődök képezték. Ezek voltak a korai értelemben vett civitas-ok, melyek váras hellyé, azaz várossá váltak. A nagy átalakulás IV. Béla korában ment végbe, s innen kezdve a civitas a várost jelentette.

Győr kedvező földrajzi fekvésénél fogva, a szélrózsa minden irányában elágazó közútjai, a hajózható Mosoni Duna birtokában, a nyugat kapujaként, már az államalapítás idején is fontos szerepet játszott a Kisalföld és az ország életében.

Szeretettel köszöntök minden jelenlévőt. Mindenek előtt egy-két kiegészítést, pontosítást mondanék a címhez. Az egyik az időhatár. Én elsődlegesen a XVII. századi győri polgárokról szeretnék beszélni, kitekintve esetenként a XVIII. századi polgárokra is. Ennél korábbra sajnos - források hiányában - nem tudok visszamenni. A XIX-XX. századból fennmaradt nagy mennyiségű forrás feldolgozásához pedig eddig még nem jutottam hozzá. A másik, hogy most a címben a "győri polgárok" kifejezést én általánosabban értem, és az akkor itt élt győriek életéről szeretnék részletesebben szólni. Ennek részben történeti okai vannak: a polgár kifejezés a mai értelemben később alakul ki, másrészt Győr lakossága - mint látni fogjuk, és akik itt voltak négy héttel ezelőtt dr. Gecsényi Lajos előadásán, hallhatták - meglehetősen vegyes volt ekkortájt. A harmadik, amit szeretnék előrebocsátani, hogy ez a forrásanyag, a végrendeletek, meglehetősen sok kutatási lehetőséget rejt magában. Én ezek közül a mai alkalommal egyet szeretnék részletesebben ismertetni: ez pedig az, hogy milyen volt a győri polgárok mindennapi élete a XVII. században - ez egy olyan téma, ami a hivatalos történetírásból meglehetősen kimaradt - és talán izgalmas mind a tanulók, mind a felnőtt érdeklődők számára.

A polgármester /Bürgermeister/ a városi önkormányzat német típusú tisztviselője, a feudális kori Magyarországon igen bizonytalan körvonalakkal. A polgármesteri állás első jeleit Sopronban /XIV. század/ és Pozsonyban a /XV. század közepe/ találjuk meg. Kezdetben kisebb hatáskörrel a városi pénztár és számadások ellenőrzésében vett részt. Nagyobb jelentőségre - valószínűleg bécsi hatásra - csak Sopronban emelkedett, ahol a XIV. század végén már a város élére került, megelőzve rangban a bírót is. Budán a török kiűzését követően került hasonló helyzetbe a polgármester. Pozsony példáját szintén a XVII. század vége felé követték a környező kisebb városok, amennyiben gazdasági ügyek intézésére megszervezték a polgármesteri állást.