Levéltári törvény

1995. évi LXVI. törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl

Az Országgyûlés a történelmi múlt megismerésének elsõdleges forrásául szolgáló, illetõleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, a nemzet kulturális örökségének részét képezõ levéltári anyag védelmének, folytonos gyarapításának és használatának alapvetõ szabályairól a következõ törvényt alkotja:

A kihirdetés napja: 1995. június 30.

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja

1.§ E törvény célja annak biztosítása, hogy
a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyaga - ügyviteli és levéltári érdekekre, valamint a közérdekû adatok nyilvánosságának elvére tekintettel - szakszerûen kezelt és rendszerezett, jól használható forrásanyaggá váljék;
b) bármely szerv irattári anyagának, továbbá a természetes személyek irathagyatékának maradandó értékû része - a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagaként vagy védett levéltári anyagként - épségben és használható állapotban a jövõ nemzedékei számára is fennmaradjon;
c) a levéltári anyag használata során a közérdekû adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítése a személyiséghez és a személyes adatokhoz fûzõdõ alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg;
d) az államtitkot és a szolgálati titkot képezõ adatok védelme érvényre juthasson.

A törvény hatálya

2.§ E törvény hatálya kiterjed
a) a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagára;
b) a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok irattári anyagára;
c) a közlevéltárakban õrzött levéltári anyagra;
d) a nyilvános magánlevéltárakban õrzött levéltári anyagra;
e) az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévõ maradandó értékû iratra.

Értelmezõ rendelkezések

3.§ E törvény alkalmazása során
a) szerv: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet;
b) közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy;
c) irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyv jellegû kézirat kivételével -, amely valamely szerv mûködésével, illetõleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;
d) közirat: a keletkezés idejétõl és az õrzés helyétõl függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott;
e) magánirat: a nem közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó, valamint a természetes személyek tulajdonában lévõ irat;
f) irattári anyag: a szerv mûködése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerûen az irattárába tartozó iratok összessége;
g) irattár: megfelelõen kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerû és biztonságos õrzésére alkalmas helyiség;
h) iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetõség szempontjából történõ válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerû és biztonságos megõrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység;
i) irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetõség szempontjából történõ válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhetõ irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megõrzésének idõtartamát, továbbá a nem selejtezhetõ iratok levéltárba adásának határidejét;
j) maradandó értékû irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, mûvelõdési, mûszaki vagy egyéb szempontból jelentõs, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetõleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhetõ adatot tartalmazó irat;
k) levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban õrzött maradandó értékû része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékû magánirat;
l) levéltár: a maradandó értékû iratok tartós megõrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerû használatának biztosítása céljából létesített intézmény;
m) közlevéltár: a nem selejtezhetõ köziratokkal kapcsolatos levéltári feladatokat - ideértve a tudományos és igazgatási feladatokat is - végzõ, közfeladatot ellátó szerv által fenntartott levéltár;
n) nyilvános magánlevéltár: a természetes személy, valamint a nem közfeladatot ellátó szerv tulajdonában vagy birtokában lévõ maradandó értékû iratok tartós megõrzésére létesített olyan intézmény, amely megfelel a 30.§ (2) bekezdésében foglalt követelményeknek;
o) levéltári kutatás: a levéltári anyag tanulmányozása, abból adatok kigyûjtése tudományos vagy más cél érdekében;
p) a személyes adat, valamint a személyes adatok kezelésével összefüggõ fogalmak értelmezésére a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései az irányadóak.

Az irattári és a levéltári anyag védelmének általános szabályai

4.§ Az irattári anyaggal rendelkezõ szervek és a maradandó értékû iratokat õrzõ természetes személyek kötelesek a szervesen összetartozó irataik egységének, illetve eredeti rendjének megõrzésérõl, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban lévõ levéltári anyag megóvásáról gondoskodni.

5.§ (1) Köziratot, valamint közlevéltárban õrzött, köziratnak nem minõsülõ levéltári anyagot elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást kivéve - megsemmisíteni tilos.

(2) A megrongálás, az egyéb módon történõ használhatatlanná tétel, továbbá a megsemmisítés tilalma a nyilvános magánlevéltárban õrzött levéltári anyagra és a védett levéltári anyagra is kiterjed.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalom nem zárja ki a közlevéltárban õrzött, köziratnak nem minõsülõ levéltári anyagnak levéltár, múzeum, könyvtár részére csereszerzõdés útján történõ elidegenítését.

6.§ (1) Közlevéltárban és nyilvános magánlevéltárban õrzött levéltári anyagot, továbbá védett levéltári anyagot az ország területérõl kivinni csak a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium engedélyével szabad. Köziratot és közlevéltárban õrzött, köziratnak nem minõsülõ levéltári anyagot az ország területérõl csak ideiglenesen lehet kivinni.

A 6.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

(2) A levéltári anyagról, annak külföldre vitele elõtt, a Magyar Országos Levéltár vagy az õrzõ levéltár biztonsági másolatot készít.

7.§ A levéltári anyag közlevéltárban történõ elhelyezése - ajándék, adásvétel, csereszerzõdés kivételével - a levéltári anyag tulajdonjogi helyzetét nem érinti.

A levéltári anyag védelmének irányítása

8.§ A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a mûvelõdési és közoktatási miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében
a) rendeletben határozza meg az irattári terv elkészítésével és alkalmazásával, továbbá a köziratok nyilvántartásával, szakszerû és biztonságos õrzésével, selejtezésével, illetõleg közlevéltárba adásával kapcsolatos szakmai követelményeket, és a közlevéltárak közremûködésével ellenõrzi azok érvényesülését;
b) rendeletben szabályozza a köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerû, biztonságos õrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggõ szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhetõ selejtezés rendjét, és a szakfelügyelõk közremûködésével ellenõrzi a szakmai követelmények érvényesítését;
c) irányítja és felügyeli a Magyar Országos Levéltárat;
d) dönt a hatáskörébe utalt egyedi ügyekben.

A 8.§ b) pontja az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

II. Fejezet
A KÖZOKIRAT
A köziratok kezelése és védelme

9.§ (1) A közfeladatot ellátó szerv köteles
a) a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés idõpontjában nyilvántartásba venni;
b) a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó - az irattári anyag áttekinthetõségét szolgáló - ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni;
c) az ügyintézés során a selejtezhetõ, valamint a maradandó értékû, s ezért nem selejtezhetõ iratokat az irattári terv megfelelõ tételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni;
d) a nála keletkezõ, nem selejtezhetõ iratok készítésekor azok tartós megõrzését lehetõvé tevõ eszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni;
e) az elintézett ügyek iratait - az irattári terv szerinti rendszerezés és válogatás pontosságának ellenõrzése mellett - irattárában elhelyezni, s irattári anyagának szakszerû és biztonságos megõrzésérõl, valamint használatra bocsátásáról gondoskodni;
f) irattári anyagának selejtezhetõ részét, az irattári tervben megjelölt irattári õrzési idõ letelte után, a szerv nem selejtezhetõ iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár) engedélyével kiselejtezni;
g) a nem selejtezhetõ irattári tételekbe tartozó iratokat a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt - a 12.§-ban elõírtak szerint - saját költségén az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv által készített egyedi vagy a részére kötelezõen elõírt egységes iratkezelési szabályzat és irattári terv tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerû és biztonságos megõrzésére alkalmas irattár kialakításáért és mûködtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért a közfeladatot ellátó szerv vezetõje felelõs.

(4)

A 9.§ (4) bekezdését az 1997. évi CXL. törvény 109.§ (1) bekezdésének d) pontja hatálytalanította.

9/A.§ (1) Közfeladatot ellátó szerv megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkezõ szerv köteles intézkedni az érintett szerv irattári anyagának további elhelyezésérõl, biztonságos megõrzésérõl, kezelésérõl és használhatóságáról.

(2) Ha a megszûnõ szerv más szervbe olvad be, iratait a feladatait átvevõ szerv irattárában kell elhelyezni.

(3) Ha a megszûnõ szerv feladatköre több szerv között oszlik meg, vagy valamely szerv egyes feladatait egy másik szerv veszi át, az irattári anyagot csak irattári tételenként szabad megosztani. Az egyes ügyiratokra vonatkozó igényt másolat készítésével vagy kölcsönzéssel kell teljesíteni. Az irattári anyag irattári tételenkénti megosztását az illetékes közlevéltár egyetértésével kell elvégezni.

(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv jogutód nélkül szûnik meg, irattári anyagának maradandó értékû részét az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni. Az irattári anyag többi részének meghatározott ideig történõ további õrzéséhez, kezeléséhez, illetõleg selejtezéséhez szüksége költségek biztosításáról a megszüntetésrõl intézkedõ szerv gondoskodik.

A 9/A.§ az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Az iratkezelési szabályzatok kiadása

10.§ (1) Iratkezelési mintaszabályzatot ad ki a Kormány - a Magyar Országos Levéltár véleményének kikérésével - a minisztériumok és az országos hatáskörû szervek részére. A belügyminiszter a helyi önkormányzatok, az ágazati irányítást ellátó miniszter pedig az állami és a helyi önkormányzati intézmények részére - a mûvelõdési és közoktatási miniszter által megbízott szakmai testület véleményének kikérésével - ad ki iratkezelési mintaszabályzatot.

A 10.§ (1) bekezdésének utolsó mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) Az ágazati irányítást ellátó miniszter, országos hatáskörû szerv vezetõje egységes iratkezelési szabályzatot ad ki az államigazgatási szervek, a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részére. Az igazságügyminiszter adja ki az egységes iratkezelési szabályzatot - a Legfelsõbb Bíróság kivételével - a bíróságok részére, a legfõbb ügyész pedig az ügyészségek részére.

A 10.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 109.§ (1) bekezdésének d) pontjával módosított szöveg.

(3) A (2) bekezdésben említett szervek egységes iratkezelési szabályzatának kiadásakor a Magyar Országos Levéltár egyetértési jogot gyakorol.

(4) A (2) bekezdésben nem említett közfeladatot ellátó szervek, valamint a Legfelsõbb Bíróság egyedi iratkezelési szabályzatot készítenek, amelyet az illetékes közlevéltárral egyetértésben adnak ki. (a második mondat helye)

A 10.§ (4) bekezdésének második mondatát az 1997. évi CXL. törvény 109.§ (1) bekezdésének d) pontja hatálytalanította.
A 10.§ (4) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

(5) A Magyar Országos Levéltár, illetõleg az illetékes közlevéltár egyetértési joga az irattári tételek kialakításával és a nem selejtezhetõ irattári tételek kijelölésével, továbbá a nem selejtezhetõ iratok levéltári használatát befolyásoló elõírásokkal összefüggõ kérdésekre terjed ki. A közlevéltárak egyetértési jogának gyakorlása kapcsán keletkezett vitában a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium dönt.

A 10.§ (5) bekezdésének utolsó mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

A köziratok kezelésének levéltári ellenõrzése

11.§ A nem selejtezhetõ köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét - az iratkezelési szabályzat alapján - az illetékes közlevéltár ellenõrzi. Ellenõrzési feladatának ellátása során
a) az iratkezelõi és az irattári helyiségbe beléphet, az iratokba - az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok kivételével - és az iratkezelési nyilvántartásokba betekinthet, az iratkezelési tevékenységet folyamatában vizsgálhatja;
b) iratkezelési kérdésekben szaktanácsot ad, a nem selejtezhetõ iratok épségben és használható állapotban történõ megõrzését súlyosan veszélyeztetõ hibákat és hiányosságokat jegyzõkönyvbe foglalja, megszüntetésükre vonatkozóan határidõt állapít meg;
c) ha a szerv a jegyzõkönyvben meghatározott ideig nem intézkedik, akkor a levéltár szabálysértési eljárás indítása céljából a felügyeleti szervet értesíti, annak hiányában a szabálysértési eljárás indítását maga kezdeményezi.

A köziratok levéltárba adása

12.§ (1) A nem selejtezhetõ köziratok teljes és lezárt évfolyamait - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a keletkezés naptári évétõl számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(2) A nem selejtezhetõ köziratok átadásának-átvételének idõpontjáról az átadó szerv és az illetékes közlevéltár közösen állapodik meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvételi határidõ abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szervnek a nem selejtezhetõ iratokra ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van, illetõleg akkor, ha az illetékes közlevéltár az iratok átvételéhez szükséges raktári férõhellyel nem rendelkezik, további öt évre külön engedély nélkül meghosszabbítható. Az átadás-átvételi határidõ öt éven túli meghosszabbítását egy alkalommal, legfeljebb tíz év idõtartamra a mûvelõdési és közoktatási miniszter engedélyezi. Ennél hosszabb irattári õrzési idõt csak jogszabály állapíthat meg.

(4) A közlevéltár tizenöt éven belül keletkezett közirat átvételére csak jogszabály alapján kötelezhetõ.

(5) A tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó, nem selejtezhetõ iratokat a minõsítõ által meghatározott érvényességi idõ lejártát követõ naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

(6) Az iratokat õrzõ szerv kezdeményezésére az illetékes közlevéltár az érvényességi idõ lejárta elõtt is átvehet államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratokat, ha azok megfelelõ õrzésének és kezelésének feltételeit biztosítani tudja.

(7) A közfeladatot ellátó szerv azoknak a nem selejtezhetõ iratoknak a használatát, amelyek a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott kutatási korlátozási idõ eltelte után is az õrizetében vannak, a közlevéltárban lévõ anyagra vonatkozó szabályok szerint köteles biztosítani.

III. Fejezet
A KÖZLEVÉLTÁR
A közlevéltár feladatai

13.§ A közlevéltár feladatkörében
a) a 31.§-ban meghatározott kivételekkel kizárólagos joggal átveszi és megõrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhetõ köziratait;
b) gyûjti (jogszabály alapján vagy ajándékként átveszi, illetõleg megvásárolja), valamint ingyenes letétként megõrzi a maradandó értékû magániratot;
c) az átvett, illetõleg a gyûjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerûen kezeli, biztonságosan megõrzi, és az õrizetében lévõ levéltári anyagot - annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényû áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján - feldolgozza, s az anyag használatát lehetõvé teszi;
d) az õrizetében lévõ levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki;
e) a levéltári anyag védelme érdekében ellenõrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét;
f) megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik, ezekrõl, illetõleg különösen jelentõs levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet, és annak egy példányát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Országos Levéltár biztonsági filmtárának átadja;
g) levéltár- és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elõsegítése céljából, s közzéteszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa õrzött iratanyag publikálásában;
h) a levéltári anyag oktatási, illetõleg közmûvelõdési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal és egyéb módon elõsegíti;
i) a maradandó értékû magániratok kiválogatására, szakszerû kezelésére vonatkozóan szaktanácsot adhat, a maradandó értékû magániratok védetté nyilvánításában közremûködik.

A közlevéltárak és illetékességük

14.§ (1) A közlevéltár lehet általános levéltár, állami szaklevéltár, települési önkormányzat, köztestület, közalapítvány, illetõleg jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára.

(2) A közlevéltár illetékességét a köziratokat illetõen e törvény, a köziratnak nem minõsülõ levéltári anyagot illetõen az általános levéltárak tekintetében a mûvelõdési és közoktatási miniszter, egyéb közlevéltár tekintetében pedig - a mûvelõdési és közoktatási miniszter egyetértésével - a fenntartó határozza meg.

A közlevéltár fenntartójának kötelezettségei

15.§ (1) A közlevéltárat fenntartó szerv köteles gondoskodni arról, hogy levéltára
a) rendelkezzék a 13.§-ban meghatározott feladatok ellátásához szükséges szakképzett személyzettel és technikai felszereléssel, továbbá
b) rendelkezzék a levéltári anyag rendszeres átvételét biztosító, zárt, tûzbiztos, száraz, megfelelõ páratartalmú és hõmérsékletû, a levéltári anyag õrzésén kívül egyidejûleg más célra fel nem használható, a szakszerû õrzéshez szükséges tárolóeszközökkel felszerelt raktárral (raktárakkal), kutatóteremmel és a mûködéséhez szükséges egyéb feltételekkel.

(2) Közlevéltárat létesíteni csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek együttes biztosításával lehet.

(3) A közlevéltár vezetõjét pályázat útján a Magyar Országos Levéltár esetében a mûvelõdési és közoktatási miniszter, míg az állami szaklevéltárak, valamint a megyei és települési önkormányzatok, illetve köztestületi, közalapítványi és egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltári esetében - a mûvelõdési és közoktatási miniszter véleményének kikérésével - a fenntartó nevezi ki, illetve menti fel.

A 15.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.

Általános levéltárak

16.§ (1) A levéltárral nem rendelkezõ közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga az általános levéltárak illetékességi körébe tartozik. Általános levéltárat törvény létesíthet, illetve szüntethet meg, a megszûnõ levéltár anyagának átvételére illetékes közlevéltár megnevezésével.

(2) Általános levéltár a Magyar Országos Levéltár, valamint a megye (fõváros) önkormányzata által fenntartott közlevéltár.

17.§ (1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyûlésnek és hivatalának, továbbá az országgyûlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek és hivatalának a - 19.§ (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a minisztériumoknak és az országos hatáskörû szerveknek, valamint az ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó intézményeknek és külképviseleti szerveknek, a Legfelsõbb Bíróságnak, a Legfõbb Ügyészségnek, az Állami Számvevõszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak, valamint mindezen szervek jogelõdeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkezõ országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga.

(2) A Magyar Országos Levéltár a 13.§-ban meghatározott feladatokon kívül
a) a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények érvényesítése érdekében módszertani ajánlásokat és egyéb segédanyagokat dolgoz ki, s azokat a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium egyetértésével közzéteszi.
b) összesíti, továbbá a közlevéltárak közremûködésével értékeli a köziratok kezelésének országos tapasztalatait, és errõl évente jelentést tesz a mûvelõdési és közoktatási miniszternek;
c) nyilvántartja a közlevéltárakat és a magánlevéltárakat, valamint vezeti a védett levéltári anyag központi nyilvántartását;
d) feltárja, nyilvántartja és gyûjti (másolatban beszerzi vagy megvásárolja) a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyagot;
e) õrzi a törvények eredeti példányát;
f) levéltár-tudományi szakkönyvtárat mûködtet;
g) levéltári állományvédelmi kérdésekben szaktanácsadást nyújt más levéltáraknak;
h) a hazai közlevéltári anyagról készült biztonsági másolatok egy példányát biztonsági filmtárában megõrzi;
i) részt vesz a levéltárosok felsõfokú képzésében, és ellátja a középfokú levéltári szakképzéssel kapcsolatos feladatait;
j) évente nyilvánosságra hozza a közlevéltárak gyarapodását, a kutatási korlátozás alól felszabadult iratok jegyzékét.
k) ellátja a levéltári szakfelügyelet mûködtetésével kapcsolatos teendõit;
l) gyakorolja a 33.§ (5) bekezdésében és a 34.§ (1) bekezdésében meghatározott elõvásárlási jogát;
m) a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium által meghatározott szempontok szerint gyûjti és feldolgozza a közlevéltárak, valamint a nyilvános magánlevéltárak mûködésével kapcsolatos adatokat.

A 17.§ (2) bekezdésének a) és k)-m) pontja az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (4)-(5) bekezdésével megállapított szöveg.

18.§ A megyei (fõvárosi) közlevéltár területi általános levéltárként a megye (fõváros) önkormányzatának közvetlen felügyelete és irányítása alatt mûködik. Illetékességi körébe tartozik a fenntartó önkormányzat testületének, hivatalainak és intézményeinek, valamint ezek jogelõdeinek levéltári anyaga, továbbá a megye (fõváros) területén keletkezett minden olyan levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe.

Állami szaklevéltárak

19.§ (1) Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára és a Vízügyi Levéltár, valamint az állam által fenntartott felsõoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végzõ intézmény levéltára.

(2) A szaklevéltár illetékességi köre
a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára esetében a Központi Statisztikai Hivatal és az ennek közvetlen felügyelete alá tartozó szervek,
c) a Vízügyi Levéltár esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vízügyi szervek,
d) a felsõoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végzõ intézmény levéltára esetében a fenntartó szerv
levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelõdeinek mûködése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szaklevéltár létesítését és megszüntetését - a szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó miniszter (országos hatáskörû szerv vezetõje) véleményének elõzetes kikérésével - a mûvelõdési és közoktatási miniszter engedélyezi.

(4) Megszûnõ szaklevéltár anyagának elhelyezésérõl a mûvelõdési és közoktatási miniszter gondoskodik.

Települési önkormányzat levéltára

20.§ (1) A települési önkormányzat a testülete, hivatalai és intézményei, valamint ezek jogelõdei levéltári anyagára kiterjedõ illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt mûködik.

(2) Települési önkormányzat levéltárának létesítéséhez a mûvelõdési miniszter elõzetes hozzájárulása szükséges. A miniszter megtagadhatja a hozzájárulást, ha a létesítendõ levéltár folyamatos mûködésének személyi és dologi feltételeit [15.§ (1) bekezdés] hosszabb távon nem látja biztosítottnak. Ha a levéltár mûködését meghatározó feltételek megszûnnek, a miniszter visszavonhatja hozzájárulását. Ebben az esetben a fenntartó önkormányzat köteles a levéltárat megszüntetni.

(3) Ha a települési önkormányzat megszünteti levéltárát, annak anyagát a területileg illetékes megyei (fõvárosi) levéltárban kell elhelyezni. Ilyen esetben a települési önkormányzat a levéltár céljait szolgáló vagyonát használatra köteles átengedni a megyei (fõvárosi) önkormányzatnak.

Köztestület, közalapítvány és egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára

21.§ Köztestület, közalapítvány vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv saját levéltári anyagának õrzésére közlevéltárat létesíthet. A létesítést, illetõleg a megszüntetést a közlevéltárakról vezetett központi nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Megszûnés esetén a köztestület, a közalapítvány és az egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltári anyagának elhelyezésérõl a mûvelõdési és közoktatási miniszter intézkedik.

IV. Fejezet
A KÖZLEVÉLTÁR ANYAGÁNAK HASZNÁLATA
A közlevéltár anyagában történõ kutatás

22.§ (1) A közlevéltárban õrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétõl számított harminc éven túli, az 1990. május 2-a elõtt keletkezett, a keletkezés naptári évétõl számított tizenöt éven túli levéltári anyagban - a 24-25.§-okban foglalt kivételekkel -, továbbá idõbeli korlátozás nélkül abban a levéltári anyagban, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetõleg, amelynek tartalmát az Avtv. szerint mindenki megismerheti, kérelemre bármely természetes személy ingyenesen kutathat, és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethet.

(2) A kutatási kérelmet a levéltári anyagot õrzõ közlevéltárhoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a kutatás célját, tárgyát és idõhatárát.

(3) A közlevéltár a kutatási kérelemrõl és a kutatásra átadott levéltári anyagról nyilvántartást vezet.

23.§ (1) Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keletkezés naptári évétõl számított harminc év lejárta elõtt a belsõ használatra készült, valamint a döntéselõkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári anyagot õrzõ közlevéltár engedélyezi. Jogutód nélkül megszûnt szerv levéltári anyagában a kutatást a levéltári anyagot õrzõ közlevéltár engedélyezi.

(2) Az 1990. május 2-a elõtt keletkezett, a keletkezés naptári évétõl számított tizenöt éven belüli levéltári anyagban - ideértve a belsõ használatra készült, valamint döntéselõkészítést tartalmazó levéltári iratokat is - a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a (3) bekezdésben meghatározott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszûnt szerv levéltári anyagában, továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2.§-ában meghatározott iratokban a kutatást a kuratórium engedélyezi.

(3) A kuratórium tagjai: a Magyar Országos Levéltár, a Politikatörténeti Intézet és az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete - közalapítvány által kijelölt egy-egy személy, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt két személy.

24.§ (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követõ harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idõ, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstõl számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás idõpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétõl számított hatvan év.

(2) A védelmi idõ lejárta elõtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha
a) a kutatás - a kérelmezõ költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy
b) a kutatáshoz az érintett, illetõleg annak halálát követõen bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy
c) a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22.§-a (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetõleg tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.

(3) A közlevéltár a (2) bekezdés c) pontja szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerûen végzõ, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.

(4) A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyûjtött személyes adatokat az Avtv. 32.§-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzájárulás megadásakor írásban nyilatkozni kell a kutató által megismert személyes adat - kutatás célja szerinti - felhasználásának elfogadásáról, valamint a személyes adatot tartalmazó iratok másolhatóságáról.

(6) A kutató a (2) bekezdés c) pontja alapján végzett tudományos célú kutatás során feltárt személyes adatot tartalmazó iratról azt (1) bekezdésben meghatározott védelmi idõ lejárta elõtt is készíthet nem anonimizált másolatot.

A 24.§ (5)-(6) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg.

24/A.§ (1) A személyes adatok azonos védelmét biztosító ország kutatója számára tudományos célból, a 24.§ (1) bekezdésében meghatározott védelmi idõ lejárta elõtt is engedélyezhetõ a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag kutatása, feltéve, hogy a 22.§ (1) bekezdésében meghatározott 30, illetõleg 15 év már eltelt. A kutatás akkor engedélyezhetõ, ha
a) a személyes adatok azonos védelmét az adott országot illetõen az igazságügy-miniszter az adatvédelmi biztossal egyetértésben megállapítja,
b) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia kutatási téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását és írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyûjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerint engedélyezett kutatás során feltárt iratok másolhatóságát illetõen a 24.§ (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának - a történelmi eseményekrõl folytatott kutatások eredményeinek bemutatása céljából - külföldi tudományos intézmény részére, a 24.§ (1) bekezdésében meghatározott védelmi idõ lejárta elõtt történõ átadása tárgyában adatvédelmi szerzõdést kössön.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatvédelmi szerzõdésen alapuló adattovábbítást - a 24.§ (1) bekezdésében foglalt védelmi idõ lejártáig - az érintett, illetõleg annak halálát követõen bármely örököse vagy hozzátartozója megtilthatja. A tiltakozási jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás szabályait a mûvelõdési és közoktatási miniszter állapítja meg.

A 24/A.§ az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (7) bekezdésével megállapított szöveg.

25.§ (1) A minõsítõ által meghatározott érvényességi idõ lejártáig az államtitkot, szolgálati titkot vagy törvényben meghatározott egyéb más titkot tartalmazó levéltári anyagban csak a minõsítõ hozzájárulásával folytatható kutatás.

(2) Nem engedélyezhetõ a kutatás
a) a nemzetközi kötelezettségvállalás körében keletkezett, illetõleg külföldi szerv vagy személy által átadott iratokban a nemzetközi szerzõdésben, illetõleg az átadó által meghatározott ideig;
b) abban a köziratnak nem minõsülõ levéltári anyagban, amely az átadó szerv vagy természetes személy által meghatározott feltételek alapján még nem kutatható.

(3) Ha a levéltári anyag fizikai állapota miatt nem bocsátható a kérelmezõ rendelkezésére, a közlevéltár - saját költségére - másolat készítésével teljesíti a kérelmet, ha a másolat készítése nem jár az eredeti levéltári anyag további megrongálódásának vagy megsemmisülésének veszélyével, illetõleg nem jár a szokványos másolatkészítési díj ötszörösét meghaladó költséggel. Az utóbbi esetben azonban, ha a kérelmezõ a többletköltséget megfizeti, a közlevéltár köteles másolat készítésére.

26.§ A kutatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a közlevéltár, illetõleg a 23.§ (3) bekezdésében meghatározott kuratórium köteles írásban megindokolni.

A használat egyéb módjai

27.§ (1) A közlevéltár a kérelmezõ által megadott - az azonosításhoz szükséges - információk alapján egyedi adatról tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatási kérelem részleges vagy teljes megtagadását a közlevéltár írásban köteles közölni.

(3) Tájékoztatás érdekében közlevéltár kutatást - díjtalan szolgáltatásként - csak jogszabály alapján vagy fenntartója utasítására végez.

28.§ A közlevéltár az õrizetében lévõ levéltári anyagot kutatási célból más levéltárnak, illetõleg kiállítás céljából szerv számára - külön jogszabály alapján - meghatározott idõre kikölcsönözheti. Az iratot átadó szerv, illetve jogutódja részére a kölcsönzést ügyviteli célból a levéltár köteles engedélyezni. A kölcsönzési kérelem másolattal is teljesíthetõ.

Jogorvoslati kutatási vagy tájékoztatási kérelem megtagadása esetén

29.§ (1) A kutatási vagy a tájékoztatási kérelem részleges vagy teljes megtagadása esetén a kérelmezõ bírósághoz fordulhat.

(2) A per megindítására és az eljárás lefolytatására - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az Avtv. 21.§ (2)-(7) bekezdésének szabályai az irányadóak.

(3) A kérelmezõ saját adataira vonatkozó tájékoztatási kérelmének megtagadása esetén a bírósági eljárásra az Avtv. 17.§-ának szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet
A MAGÁNLEVÉLTÁRI ANYAG VÉDELME
Nyilvános magánlevéltár

30.§ (1) Az a természetes személy, továbbá az a nem közfeladatot ellátó szerv, amely a tulajdonában vagy birtokában lévõ maradandó értékû iratainak tartós megõrzése céljából levéltárat létesít vagy tart fenn, és vállalja a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését, a Magyar Országos Levéltárnál kezdeményezheti levéltárának nyilvános magánlevéltárként történõ bejegyzését. A nyilvános magánlevéltárként történõ bejegyzést - a Magyar Országos Levéltár javaslatára - a mûvelõdési és közoktatási miniszter engedélyezi.

(2) A nyilvános magánlevéltár
a) levéltári anyagának jegyzékét - nyilvántartás céljából - a Magyar Országos Levéltárnak átadja;
b) levéltári anyagának kezelésére és õrzésére a közlevéltárak számára elõírt szabályokat alkalmazza;
c) levéltári anyagából a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatást nyújt, adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz és anyagában - saját szabályzata szerint - a kutatást ingyenesen lehetõvé teszi.

(3) Ha a nyilvános magánlevéltár a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket nem teljesíti, a miniszter elrendelheti a levéltár nyilvántartásból való törlését. A törlés elrendelésével egyidejûleg kezdeményezi a levéltári anyag védetté nyilvánítását.

A 30.§ (3) bekezdésének utolsó mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (8) bekezdésével megállapított szöveg.

(4) A nyilvános magánlevéltár a 34/C.§-ban foglaltak szerint költségvetési támogatásban részesül. A költségvetési támogatás a pártok által fenntartott nyilvános magánlevéltárakat is megilleti.

A 30.§ (4) bekezdésének utolsó mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30.§ (4) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

31.§ (1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minõsülõ levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyûjthet, az illetékes egyházi levéltár azonban gyûjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minõsülõ levéltári anyagát is.

(2) A mûvelõdési és közoktatási miniszter engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak anyagának az illetékes hazai egyházi levéltárban, más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történõ elhelyezését, ha a levéltár fenntartója az anyag õrzését, kezelését és használatát illetõen biztosítja a 15.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban õrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetõvé teszi.

A maradandó értékû magániratok védelme

32.§ (1) A nem közfeladatot ellátó szervek - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakíthatják ki, de az illetékes közlevéltártól szaktanácsot kérhetnek, vele a segítségadás rendszeres módjára, illetve az iratok ajándékként vagy ingyenes letétként való megõrzésére vonatkozóan megállapodást köthetnek.

(2) A közlevéltárnak az (1) bekezdés szerinti megállapodással átadott iratok kutathatóságát az ajándékozó, illetõleg a letétbe adó meghatározott idõtartamra korlátozhatja.

(3) A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel mûködõ gazdasági társaságok kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni, a helyszíni tájékozódást - az üzemi és az üzleti titkok védelmének biztosítása mellett - a közlevéltár számára megengedni, nem selejtezhetõ irataikat - ha azok feladataik ellátásához már nem szükségesek - részére átadni. Ezen szervek közlevéltárba adott irataik kutathatóságát illetõen a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezhetnek.

33.§ (1) A nem közfeladatot ellátó szervek irattári anyagának ügyviteli szempontból elévült részét, továbbá a természetes személyek irathagyatékát, ha az tartalmát vagy egyéb jellegzetességeit tekintve megfelel a 3.§ j) pontjában meghatározott ismérveknek, s az iratot nem levéltár õrzi, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium védett levéltári anyaggá nyilváníthatja.

A 33.§ (1) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

(2) A védett levéltári anyaggá nyilvánítást a tulajdonos, illetõleg a tulajdonos egyetértésével bárki kezdeményezheti bármely közlevéltárnál vagy a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériumnál. Nincs szükség a tulajdonos hozzájárulására, ha a védetté nyilvánítás a 30.§ (3) bekezdése vagy a 34.§ alapján történik.

A 33.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (10) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) A védett levéltári anyagot a Magyar Országos Levéltár nyilvántartásba veszi, s az anyagról biztonsági másolatot készíthet. A biztonsági másolatról további másolat készítését, valamint az abban folytatható kutatást a tulajdonos, ha a kutatás személyhez fûzõdõ jogait vagy jogos érdekeit sértené, meghatározott idõtartamra megtilthatja.

(4) A védett levéltári anyag szakszerû megõrzése és kezelése érdekében az illetékes levéltár a szükséges konzerválási, restaurálási munka elvégzéséhez segítséget nyújt, illetõleg ingyenes szaktanácsot ad. Az illetékes közlevéltár a védett levéltári anyag állapotát illetõen a helyszínen tájékozódhat.

(5) A védett levéltári anyag elidegenítése esetén a védetté nyilvánító határozatban megjelölt levéltárat elõvásárlási jog illeti meg.

(6) Az elõvásárlási jog gyakorlásáról - az ajánlat kézhezvételétõl számított harminc napon belül - az (5) bekezdésben meghatározott levéltár nyilatkozik. Elidegenítés esetén az új tulajdonos a levéltári anyag õrzési helyét a Magyar Országos Levéltárnak köteles bejelenteni.

34.§ (1) Az a tulajdonos, aki 1867 elõtt keletkezett iratát vagy a keletkezés idejétõl függetlenül a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életben jelentõs szerepet betöltött személyek irathagyatékát, továbbá - egyéb vagyontárgyaitól elkülönítetten - irattári anyagának maradandó értékû részét kereskedelmi forgalomba kívánja bocsátani, köteles azt elõször a Magyar Országos Levéltárnak megvételre felajánlani vagy védetté nyilvánítás céljából bemutatni. Ha a Magyar Országos Levéltár a tulajdonos által megjelölt vételárat nem tudja kifizetni, kezdeményezheti az iratok védetté nyilvánítását.

A 34.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (14) bekezdésével módosított szöveg.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt iratokat a tulajdonos külföldre kívánja vinni, köteles azt bármely közlevéltárnak bemutatni. A közlevéltár, ha álláspontja szerint a bemutatott irat maradandó értékûnek minõsül, kezdeményezi annak védetté nyilvánítását.

A 34.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (11) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (2)-(3) bekezdés (3)-(4)-re változott).

(3) Állami gazdálkodó szervezet mûködése során keletkezett irattári anyagot a gazdálkodó szervezet privatizálását követõen is csak az illetékes közlevéltár által meghatározott szempontok szerint lehet selejtezni. Ha a nem selejtezhetõ iratokat az új tulajdonos nem kívánja megõrizni, azokat az illetékes közlevéltár részére át kell adnia. Ha az új tulajdonos a nem selejtezhetõ iratokra igényt tart, az illetékes közlevéltár kezdeményezheti az iratok védetté nyilvánítását.

(4) Az állam vagy a helyi önkormányzat által fenntartott múzeum, könyvtár a gyûjteményébe tartozó maradandó értékû iratokat a védett levéltári anyagról vezetett nyilvántartásba bejelenti, s ezen iratokban a kutatást a közlevéltárakra vonatkozó szabályok szerint lehetõvé teszi.

V/A. Fejezet
A levéltárak költségvetési támogatásával összefüggõ egyes kérdések

34/A.§ (1) A közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban õrzött levéltári anyag évi 2%-ának átvizsgálásához, a szükséges selejtezés elvégzéséhez és a 13.§ f) pontjában meghatározott biztonsági másolatok elkészítéséhez, valamint a veszélyeztetett állapotú iratok, illetõleg a bennük lévõ információk tartós megõrzését szolgáló egyéb teendõk ellátáshoz szükséges pénzügyi feltételeket a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezeti kezelésû költségvetési elõirányzatából kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatnak a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásáról a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium pályázat kiírásával gondoskodik. A pályázat kiírásának, elbírálásának és az elõirányzat felhasználásának szabályait a mûvelõdési és közoktatási miniszter állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és technikai feltételeit legkésõbb 2000. december 31-éig kell megteremteni.

34/B.§ A 17.§ (2) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzéséhez szükséges költségvetési elõirányzatot a Magyar Országos Levéltár éves költségvetésének elkülönített tételeként kell meghatározni.

34/C.§ (1) A nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatására szolgáló költségvetési elõirányzott a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezeti kezelésû elõirányzatként kell évente meghatározni.

(2) A nyilvános magánlevéltárban õrzött anyag 1 folyóméterére vetített költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint az általános levéltárakban õrzött anyag 1 folyóméterére az adott költségvetési évet két évvel megelõzõ esztendõben jutó mûködési kiadás - intézményi mûködési bevételekkel csökkentett - összegének 25%-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásának rendjét a mûvelõdési és közoktatási miniszter állapítja meg.

34/D.§ Az általános levéltárak esetében a 15.§ (1) bekezdésének b) pontja szerinti raktárak kialakítását - elsõsorban az állami tulajdonú levéltári anyag, valamint az önálló levéltárral nem rendelkezõ helyi önkormányzatok mûködése során keletkezett levéltári anyag folyamatos átvételének biztosítása érdekében - a Kormány által jóváhagyott fejlesztési program segíti. A fejlesztési programot a mûvelõdési és közoktatási miniszter 1998. június 30-áig terjeszti a Kormány elé.

Az V/A. Fejezet címe és a 34/A-D.§ az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (12) bekezdésével megállapított szöveg.

VI. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35.§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 3.§-a, 12.§-a, 22-29.§-a és 36.§-a 1995. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az egyes fontos tisztséget betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvény 1.§-ának a) pontjában meghatározott szervek iratainak a Belügyminisztérium irattári anyagától történõ elkülönítésérõl, további õrzésérõl, kezelésérõl és használatáról külön törvény rendelkezik.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszíti a levéltári anyag védelmérõl és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejû rendelet - a 10/A.§ elsõ mondatának kivételével -, az ezt módosító 1972. évi 19. törvényerejû rendelet, és az 1991. évi LXXXIII. törvény 1.§-a, továbbá a levéltári anyag védelmérõl és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejû rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 30/1969. (IX. 2.) Korm. rendelet, az ezt módosító 34/1970. (IX. 13.) Korm. rendelet 1.§-a, a 37/1971. (XI. 3.) Korm. rendelet, a 29/1973. (XI. 21.) MT rendelet 1.§-a, a 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 3.§-a (1) bekezdésének a) pontja, 3.§-a (2) bekezdésének a), b) és e) pontja és a levéltári anyag védelmérõl és a levéltárakról, valamint a közgyûjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseirõl szóló jogszabályok módosítására kiadott 177/1991. (XII. 28.) Korm. rendelet, továbbá a 121/1992. (VIII. 11.) Korm. rendelet 1-2.§-a és a 4.§-a. A 121/1992. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3.§-a, továbbá a közgyûjteményekben folytatható kutatások egyes kérdéseirõl szóló 118/1989. (XI. 22.) MT rendelet módosítása tárgyában kiadott 102/1993. (VII. 12.) Korm. rendelet 1995. július 1-jén veszti hatályát.

(5) Felhatalmazást kap a mûvelõdési és közoktatási miniszter, hogy rendeletben szabályozza a maradandó értékû magániratok védetté nyilvánítására vonatkozó eljárást, a 23.§ (3) bekezdésében meghatározott kuratórium mûködését, továbbá - az igazságügy-miniszterrel együtt - az eredeti köziratot helyettesítõ másolat készítésének a rendjét, a levéltári szakfelügyelet és a levéltári szakmai testületek mûködését, valamint a levéltári anyag külföldre vitelét.

A 35.§ (5) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 102.§ (13) bekezdésével megállapított szöveg.

(6) Ahol jogszabály "történeti értékû iratot" említ, azon "maradandó értékû iratot" kell érteni.

(7) A jelenleg mûködõ, nem közfeladatot ellátó szervek által fenntartott levéltárak nyilvános magánlevéltárként folytatják tevékenységüket.

(8) A törvény 10.§-a szerinti iratkezelési szabályzatokat 1998. december 31-ig kell elkészíteni.

36.§ E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
1. az Avtv. 30.§-a i) pontjának második fordulata hatályát veszti, valamint az Avtv. 19.§-ának (1) bekezdésében "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy" szövegrész helyébe "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy" szövegrész lép;
2. az Avtv. 2.§-ának 3. pontja helyébe a következõ szöveg lép:
3. közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, a személyes adat fogalma alá nem esõ adat;
3. az Avtv. 19.§-ának (29 bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
E szervek hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhetõ, nyilvános adat.
4. az Avtv. 19.§-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az (1) bekezdésben említett szervek hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggõ személyes adata a közérdekû adat megismerését nem korlátozza.
(5) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a belsõ használatra készült, valamint a döntéselõkészítéssel összefüggõ adat a keletkezését követõ harminc éven belül nem nyilvános. Kérelmére az adatok megismerését a szerv vezetõje e határidõn belül is engedélyezheti.

 

<< Vissza